Kuldott egyszer valaki Australiabol valami kepeket kis edi szines papagajokrol, es eppen azon gondolkoztam, hogy jo nekik, hogy ott csak ugy ropkodnek a szines kis madarkak es nallunk meg csak kis szurkesegek talalhatok :( Miert szurkebb itt az elet? Meg a madarak is szurkek....
hát a verebek, csókák varjak, hollók szürkék sötétek... de nekünk is van sok színes madarunk http://www.animale-salbatice.ro/pasari.html , meg színes életünk is... csak ez nagyon attól függ hogy éppen milyen passzban vagyunk, mennyire látjuk a környezetünkben és magunkban rejlő lehetőségeket. Én tudom hogy a te életed is színes ha nem is mindig, de mindig vannak olyan pillanatok, melyek tűzijátékként beszínezik életünk egét, és akkor csodálkozunk, hogy azta... ez eddig hol is volt... meg aztán tél is van, ilyenkor sokkal lehangoltabb az élet, de már úton a virágos ruhás, madárdalos tavasz... akkor ki kell menni az erdőbe és hallgatni a színes éneket... s valahogy a madarak tolla csak olyan, mint a mi ruhánk, még nem mond el mindent rólunk... a minden az bennünk van... és minél közelebb a természethez, a kezdeti harmóniához...
:) Felvidultam most olvasvan soraidat. Koszi! "s valahogy a madarak tolla csak olyan, mint a mi ruhánk, még nem mond el mindent rólunk... a minden az bennünk van... " -> ez a mai mottom :)
Kuldott egyszer valaki Australiabol valami kepeket kis edi szines papagajokrol, es eppen azon gondolkoztam, hogy jo nekik, hogy ott csak ugy ropkodnek a szines kis madarkak es nallunk meg csak kis szurkesegek talalhatok :( Miert szurkebb itt az elet? Meg a madarak is szurkek....
ReplyDeletehát a verebek, csókák varjak, hollók szürkék sötétek... de nekünk is van sok színes madarunk http://www.animale-salbatice.ro/pasari.html , meg színes életünk is... csak ez nagyon attól függ hogy éppen milyen passzban vagyunk, mennyire látjuk a környezetünkben és magunkban rejlő lehetőségeket. Én tudom hogy a te életed is színes ha nem is mindig, de mindig vannak olyan pillanatok, melyek tűzijátékként beszínezik életünk egét, és akkor csodálkozunk, hogy azta... ez eddig hol is volt... meg aztán tél is van, ilyenkor sokkal lehangoltabb az élet, de már úton a virágos ruhás, madárdalos tavasz... akkor ki kell menni az erdőbe és hallgatni a színes éneket... s valahogy a madarak tolla csak olyan, mint a mi ruhánk, még nem mond el mindent rólunk... a minden az bennünk van... és minél közelebb a természethez, a kezdeti harmóniához...
ReplyDelete:) Felvidultam most olvasvan soraidat. Koszi!
ReplyDelete"s valahogy a madarak tolla csak olyan, mint a mi ruhánk, még nem mond el mindent rólunk... a minden az bennünk van... " -> ez a mai mottom :)
ennek nagyon örülök :)
ReplyDelete